Mese, mese mátka..

Az évezredeken keresztül fennmaradt mesei szólások - úgymint a "Hol jársz itt, ahol a madár se jár?", az "Óperenciás tengeren túl.." vagy a "Hol volt, hol nem volt.." - is bizonyítékai annak, hogy a mese nem csupán szórakoztatásra kitalált a valóságtól elrugaszkodott, csak a képzeletünkben létező képek véletlenszerű egymásutánisága, hanem sokkal több ennél. Hiszen a szájról szájra hagyományozódó tudás nem őrizte volna meg ezeket ennyi éven keresztül, ha nem így lenne. De mit is jelentenek ezek a képek és milyen jelentőségük van akár a mai neonfényben élő, a csillagos égboltot már alig ismerő ember számára?

Régen a mese felnőtt műfaj volt, felnőttek meséltek egymásnak téli estéken falvakban vagy törzsi közösségekben. A mese nemcsak a közös szórakozás, közösség-kovácsolás eszköze, de az információ-átadás, tanítás hordozója ott, ahol az írás-olvasás nem általános. A mese (és a mítosz) mindent el tud mondani, amire az embernek szüksége van. Az eredetmese elmondja, milyen a világ rendje, hogy született a Föld, a csillagos ég, az emberek, állatok, miért van férfi és nő - és így tovább. Elmondja, hová tartozunk, és mi a dolgunk a világon. A tündérmese a láthatón túli világokba kalauzolja a hallgatót. Az állatmese nagyon is emberi dolgokról szól, a tréfás mese pedig a humorral tanít gyengeségeinket legyőzni. A mese átsegít az élet rögös szakaszain, fordulópontjain, és beavatási-beavatódási utat is jelent. Lelki segítséget nyújt és gyógyít. Segít átvezetni az emberélet fordulópontjain a születéstől a halálig, kiváltképpen a gyerekkor- serdülőkor nehézségein, a férfi és női szerepek megélésében, a Gonosszal, saját árnyékszemélyiségünkkel való találkozáson.

A népmeséinkben feltűnő állatalakok sem véletlenszerűen jelennek meg ott és éppen akkor. Ha a következő állatok jelennek meg a mesékben, biztosak lehetünk benne, hogy az adott időszak állatövi jegyével analóg lelki-szellemi-testi jelentéstartalmairól beszél nekünk a mese. (Utat is mutatva a megoldás felé, annak aki kezébe veszi a sorsát, a mese nyelvén annak, aki útnak indul.)

A kép forrása: https://www.kustarzsuzsa.hu

• A tavaszi negyedév Hold-házai: KUTYA, Farkas, Griffmadár (Kos-sal analóg);

DISZNÓ, Galamb (BIKA-val analóg);

PATKÁNY vagy EGÉR, Bagoly (IKREK-kel analóg).

• A nyári negyedév Hold-házai: BIVALY vagy ÖKÖR, Gólya, Párduc (RÁK-kal analóg);TIGRIS vagy Róka, (OROSZLÁN-nal analóg);

NYÚL vagy MACSKA, Medve (SZŰZ-zel analóg).

• Az őszi negyedév Hold-házai: SÁRKÁNY, Szarvaskigyó, Giliszta (MÉRLEG-gel analóg);

KIGYÓ, Szarvas (SKORPIÓ-val analóg);LÓ, Őz vagy Dámvad (NYILAS-sal analóg).

• A téli negyedév Hold-házai: KECSKE vagy JUH, Sakál, Suhanc (BAK-kal analóg);

MAJOM, Holló( VÍZÖNTŐ-vel analóg);

KAKAS vagy MADÁR, Páva (HALAK-kal analóg).

Pap Gábor művészettörténész -aki kutatta a népmesék és az évkör kapcsolatát- az elemzésbe bevonja a (nálunk kínaiként ismert) keleti zodiákust, hiszen vándorlásaink során őseink ezt is ismerték, illetve a Hold keringésének megfelelő huszonnyolc un. holdházat. A mesék tehát kozmikus történések, beavatás annak , aki az utat végigjárja. A mese a kollektív tudattalan tájain játszódik, és archetípusaink a szereplői. Például: megtalálni bennük a tűz – víz – levegő – föld elemeit is, de a legjellegzetesebb a vas – réz – ezüst – arany – gyémánt táj (rét, erdő, híd, vár) közege, amelyekben ismét nem nehéz asztrológiai szimbólumokat, planétákat felfedezni. (A gyémánt a bakhoz (Szaturnusz); réz a bikához és mérleghez (Vénusz); a vas a koshoz és a skorpióhoz (Mars) , az arany az oroszlánhoz (Nap) és az ezüst a rákhoz (Hold) tartozik).

A mesékben előforduló számok mind egy- egy bolygóra és annak erőterére utaló motívumok. Például a 7 (14, 21, 28, 70, 72) a Hold és a Szaturnusz jelenlétére utal, a 12 (3, 6, 24, 36, 60, 66) a Nap és a Jupiterére, azok ciklikus mozgását felidézve.

A mese tehát a csillagos égre van írva, és a csillagok járását követi. A Tündérszép Ilona és Árgyélus című mesében (és az égen is) például egymás után jelenik meg Árgyélus (aki ha jól figyelünk, rájövünk, hogy az Oroszlán megtestesítője- az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga a Regulus), majd a Holló (Corvus), a Leányszemű (Spica)- a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga (amit Tündérszép Ilona személyesít meg), majd az Aranyhaj (Coma Berenices) is. A mesében megjelenő motívumok (köpeny, bocskor, ostor) is egy-egy csillagképpel fenn van az égen. Az Ökrész (Bootes) köpeny formájával, az Északi Korona (Corona Borealis) bocskor alakja, és az ostor is (Serpentis Caput-Kígyó feje) átfedik a mesét is. Majd a Vénboszorkány a Skorpió csillagképben jelenik meg. Nagyon érdekes a sánta farkas, ami a magyar égen ekkor (a télutón) tényleg sánta, csak alig látható egyik lábával a látóhatár szélén, viszont a mese utal rá, hogy a Földközi tengernél, ahol a farkast megsántították, ott az egész Farkas (Lupus) csillagkép látszik ekkortájt. 

A kép forrása: www.tananyag.hu

A mesék képei, alakjai nagyon beszédesek, ha nyitottak vagyunk az analógiák, egyezések felkutatására. Sokszor megjelenik a megoldás, életfeladataink beteljesítésének az útja, amelyet képletünkben a Sárkányfarok- sárkányfej tengelye mutat. A Sárkányfej által jelzett tulajdonságok egy jövőbeni elnyert tulajdonság, a felvállalt és beváltott – beteljesített életfeladatoknak és a feladatok elvégzése közben szerzett tapasztalatoknak - önmegfigyeléseknek a közös pozitív következménye. De ehhez be kell járni az utat, tapasztalatokat gyűjteni, és konfliktusokat megoldani, ugyanúgy, mint a mesében. Erről is beszél a mese, nagyon pontosan megfogalmazva egy-egy szellemi-, lelki- tartalmat. A Sárkánnyal (saját árnyék énünkkel) való viaskodás és legyőzés után pedig elnyerhetjük a királylány kezével együtt a fele királyságot, ami a hős megérdemelt jutalma : a teljességet, a férfi-női pólus eggyé válását jelenti. Ez az állapot nem csak neki, saját magának jó, de áldást hoz egész környezetére is. 

“A magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója. Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól. Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük." Egy magyar ember számára a saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató. A magyar népmesék világképe a magyar ősvallás világképe, samanisztikus őshagyományokra épül. A következő elemek mind ebből a világképből való elemek: holdas- napos világfa, madaras csúcsú fa, alvilágra vonatkozó nézetek, a táltos kiválasztása és beavatása ( az égig érő fa megmászása, ami a Tejúttal analóg) , a dob kitüntetett szerepe, a szarvakkal ékesített fejdísz használata, bika- küzdelem formájában zajló viaskodás, állat alakú segítőkkel való kapcsolattartás. Ide tartozik még a kettős lélek hite. Gondoljunk csak a legismertebb mesénkre a Fehérlófiára.

A kép forrása: http://majdnemkocka.blog.hu/2007/12/23/feherlofia_hetszunyu_kapanyanyi_monyok_4

Napjainkban Boldizsár Ildikó mesekutatónak köszönhetően a mesék gyógyító hatását gyakorlatban is alkalmazzák meseterápia során. 2010-ben alakult meg a világ első Meseterápiás Központja, a Veszprém megyei Paloznakon, amelyet azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek hoztak létre, akik fizikailag és mentálisan is egészségesnek számítanak, de életük bizonyos pontján olyan nehézségekbe ütköznek, amelyekkel nem tudnak segítség nélkül megbirkózni.

Papp Gábor Csodakút című tanulmánykötetében pedig rengeteg beavatást kaphatunk, hogy képesek legyünk saját magunk is megfejteni a mesei szimbólumokat. Interneten is számos írása fellelhető, ezekből kettő itt található:

http://naput.hu/g-mainmenu-30/525-vizi-pr-vizi-p-

http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/nepmese-csillagvilagban-1

Ha kapcsolatba szeretnétek lépni velem a Lelki utak lámpása nevű segítő csoportomban megtehetitek:https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts